http://kutyafajta-kalauz.hu/?p=583

Idén, május 7-én került megrendezésre a Bayer Hungária Kft. és az Intervet Hungária Kft. közös szervezésében, az első Kutyatenyésztői Szimpózium, Kutyák, problémák, megoldások címmel.

Vélhetően a kissé félreérthető névválasztás is oka lehetett az előadássorozat gyér látogatottságának, mivel sokkal inkább a kutyatartás általános tudnivalóit ölelte fel, mintsem hogy csupán egy szűk körhöz intézte volna mondanivalóját. Az mindenesetre elgondolkoztató és szomorú, hogy – a várakozásokkal ellentétben – mind a tenyésztők, mind a kutyatartók igen csekély létszámban képviseltették magukat az amúgy nagyon kultúrált, jól szervezett és szakmailag is értékes eseményen, pedig a statisztikai adatok alapján, hazánkban igen magas a kutyatartók aránya.

A szimpózium első részében a kutyák külső és belső élősködőiről, valamint azok közegészségügyi veszélyeiről tájékozódhatott a hallgatóság. Anélkül, hogy részleteket emelnénk ki az amúgy tanúlságos előadásokból – hogy az emberre veszélyes fertőzésekkel és élősködőkkel ijesztegessük őket – fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az előadások kihangsúlyozták az állattartás alapvető higiéniés feltételeinek biztosítását, mely a kutyával való foglalkozás utáni kézmosás mellett, az állat megfelelő és gondos parazitamentesítését is magába foglalja. Erre nemcsak saját, hanem a környezetünkben élő, nem-kutyatartók és gyermekek egészségének védelme érdekében is nagy szükség van. A mai magyar kutyaellenes közhangulatban, melynek köszönhetően sok esetben a jogokat egyenesen a sárba tiporják, tényleg nehéz és hálátlan dolog a kutyatartással járó kötelességeket felemlegetni, de tudomásul kell venni, hogy a kutyatartás bizonyos feladatokat is ró a gazdákra. Ilyen örökzöld téma például a kedvencek nyomán maradó „piszok” közterületekről való összegyűjtése, mely – tisztelet a kivételnek – Magyarországon szinte ismeretlen fogalom.

Biztos vagyok azonban abban, hogy a kutyatartók is megváltoznának, ha az önkormányzatok nem ellenségként tekintenének rájuk, hanem együttműködő partnerként lépnének fel és a sokszor érthetetlen, indokolatlan póráz, szájkosár és mindenféle „agyrém” szankció helyett, kutyafuttatók létesítésével és ürülékgyűjtő konténerek kihelyezésével segítenék elő a békés, kultúrált együttélést.

De térjünk vissza a szimpózuim követkző előadásának témájához, mely a kutyáinkat és közvetve minket is veszélyeztető élősködők elleni megelőző védelem témakörét feszegette. Ennek nyilvánvaló szükségességét felelseges részletezni, és ha hihetünk az elhangzottaknak, az újabb és újabb szerek fejlesztései nem a gazdik péntárcájának lecsapolására, hanem a paraziták immunizálódása ellen, annak kiküszöbölésére irányulnak.

Nem túl szorosan, de azért mégis a kutyák egészségmegőrzéséhez tartozott a kutyák helyes  táplálásáról szóló előadás. Ebből az érdeklődők megismerkedhettek a kutyák táplálkozásának és különféle takarmányainak sajátosságaival. A végső konklúzió – sokak számára valószínűleg nem okoz nagy meglepetést – legjobb, ha a fajtának, kornak, igénybevételnek, esetleg speciális körülményeknek (vemhes, legyengült, cukorbeteg állat) megfelelő gyári tápokat használjuk takarmányozásra. Ezek a termékek optimális összetételben tartalmazzák a kutyánk számára legfontosabb tápanyagokat és emellett kényelmes felhasználást tesznek lehetővé. Egyetlen hátrányuk talán az áruk, de sajnos, mint mindenben a minőséget itt is meg kell fizetni.

Kevésbé az egészség, inkább a kutyák „mentálhigiéniéjének” témaköréhez tartozott a korai szocializáció fontosságát kihangsúlyozó előadás. Lapunk hasábjain igyekszünk sokszor és sokféleképpen szólni-e témáról, ami azonban mégis kiemelést érdemel, az az anyakutya és gondos tartásának szerepe a kölyök fejlődésének szempontjából. Sokan talán nem is gondolnák, hogy a szuka számára – már vemhesség alatt – biztosított nyugott, szeretetteljes környezetnek milyen komoly szerepe van a nyiladozó értelmű kölyök későbbi személyiségfejlődésének szempontjából. Ezen a ponton különösen nagy szerep hárul a tenyésztőkre.

Az említett témához szorosan kapcsolódott a következő előadás, mely a kölyök vakcinázási program új dimenzióit ecsetelte. Úgy tűnik, hogy meginogni látszik az „ősi dogma”, mely kölyökkutyások számára mindig is komoly fejtörést okozott, miszerint vigyem-e az oltatlan, vagy kevés oltással rendelkező kutyámat közösségbe, kitéve a fertőzés veszélyének, vagy ezzel  várjam meg az oltási program végét és kockáztassam az addigra már sokszor visszafordíthatatlan antiszociális viselkedés kialakulását. Egyébként nagyon sok problémás kutya viselkedése erre vezethető vissza.

Igen örvendetes tény, hogy az állatorvosok is belátták mindezt és egyre terjed közöttük az a szemlélet, mely nem kényszeríti ebbe a zsákutcába a kölyökkutyatartót. Az új felfogás szerint a kutyus igen korán (4 hetes kortól kezdődő) elkezdett vakcinázásával áthidalható az említett probléma, hiszen mire a kölyök a szocializáció szempontjából legérzékenyebb periódusba lép, már kellő ellenállóképességgel rendelkezik a betegségekkel szemben ahhoz, hogy nyugodtan emberek, vagy kutyák közé lehessen vinni.

A szimpózium zárásaként igen izgalmas, egyúttal szükségszerű téma: az egyedi állatazonosítás és nyilvántartás rendszerének kérdése került terítékre.

Mint megtudhattuk a projekt kidolgozását, megoldását a Magyar Állatorvosi Kamara kapta feladatául és egy teljesen független azonosító adatbázis kialakítását célozza, mely nemcsak a fajtatiszta ebekre vonatkozik majd és szerves része lesz a jelenleg érvényben lévő azonosító szisztéma

Remények szerint a 2011-ben általánosan kötelezővé váló, EU-kompatibilis rendszer amellett, hogy a külföldi utazáshoz szükséges adatokat tartalmazza, elősegíti majd a tenyésztés nyomonkövetését és ellenőrzését, valamint a veszettség elleni védőoltások nyilvántartását, továbbá megkönnyíti az elveszett kutyák azonosítását és az állatvédelmi törvény betartatását, így nagyban hozzájárul majd a hazai állatvédelem körülményeinek javításához.

Összességében magas színvonalú, hasznos és tartalmas előadássorozat hangzott el az Egyetemi Kongresszusi Központban, mely remélhetőleg a jövőben szélesebb tömegek érdeklődésére is számot tarthat. Bízzunk benne, hogy idővel oldódik a kutyások között érezhető megkeseredett hangulat és idővel képesek lesznek nagyobb számban összejönni egy baráti beszélgetés, eszmecsere, vagy előadás alkalmából. Krausz Tünde

Lejegyezte: Balaskó Norbert Kutya Szövetség, 2005. június