„ A problémás kutyák egyetlen problémája: az ember

Szakkönyvek, újságok, internetes fórumok vissza-vissza térő, nagyon helyes biológiai és egyben viselkedéstechnikai alapgondolata: a kutya, az egy falka állat. Ezeknek az állatoknak az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy csak akkor tudnak nyugodtan, kiegyensúlyozottan élni az adott falka szociális szerkezetén belül, ha az egy biztonságos, szilárd, következetes módon kialakított hierarchikus rangsor szerint működik. Amikor az ember és a kutya közötti kapcsolat valamilyen oknál fogva nem jól, vagy nem az ember kívánsága szerint kezd működni, hajlamos az ember azonnal és kizárólag a négylábút hibáztatni és okolni, dominánssá, agresszívvá vagy éppen hiperaktívvá nyilvánítani és nem az egyén felelősségét előtérbe helyezni.
 "Nem fogad szót!", "Nem engedi, hogy megfésüljük!" "Öntörvényű és makacs kutya!", "Felém morog, amikor a lábát megtörölném!" -  és szinte vég nélkül sorolhatnám a bizonyára sok gazdinak ismerős idézeteket, amelyeket napi szinten hallok a kutyák embertársaitól. Ezzel szemben ritkán hallani olyat, amikor az ember önmagát hibáztatná, vagy a saját maga, a kutya felé nem éppen kedvező emberi tulajdonságaival érvelne és indokolna egy-egy jelenség kapcsán. Esetleg önkritikusan megvizsgálná, hogy az általa elképzelt és megvalósított tartási körülmények megfelelnek-e az adott állatfaj valós, természetes igényeinek.
Az ember hajlamos az általa a kutya irányába kinyilvánított szeretete fejében, cserében elvárni, hogy a kutya ezt olyan magatartásformával, viselkedéssel, engedelmességgel honorálja, amelyik megfelel a mai kor követelményeinek. Közben feledésbe merülnek ezeknek a falka állatoknak a valós, természetes igényei. Háttérbe maradnak az ösztönös és tanult viselkedésformáikat meghatározó és irányító, mozgató összefüggések.

Rangsor, dominancia, hierarchia és szociális hierarchia  FOLYTASD ITT : http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7239