"

A zenéről írták, de a zenét akár a kutyakiképzéssel is be lehetne helyettesíteni:

„A zenéről írni annyi, mint a festészetet eltáncolni. Ha igazán meg akarjuk érteni, tapasztalni, illetve tenni kell!”

Az alapozás

Az ágazat gyakorlatainak kondicionálása sokkal könnyebb és humánusabb játékos motiválással. Ennek feltétele, az adottságokon túl, a zsákmányszerző készség szakszerű, korai fejlesztése. Az első gyakorlatok, a pórázon vezetés illetve a szabadon követés kapcsán, bővebben foglalkozom a témával. Lényegében ezzel kezdődik a „Nevelés-készségfejlesztés” fejezetében olvasottak alkalmazása a gyakorlatban. Olyan eszközt használjunk, amivel jól lehet „zsákmányviselkedést” utánozni, szereti a kölyök, és úgymond nekünk is kézre áll. Tanítani mindig az arra legalkalmasabb tárggyal kell. Amennyire különböznek az eszközök egymástól, annyira eltérő technikát kell alkalmazni. Szabad játék közben váltogassuk a tárgyakat (labda, bot, hurka, műanyagcső, stb). Ezzel megelőzhetjük, hogy a kölyök „beleszeressen” egy bizonyos labdába, vagy sípoló gumiállatba. Az nem lenne jó, mert megnehezítené a másik tárgyra való becserélést, az eresztés tanítását. Előfordulhat, hogy a kizárólag labdával játszó kölyökkutyát később csak jelentős többletmunkával tudjuk az apportfára ráhangolni.

A különböző készségek, eszközök nagyon eltérően „viselkednek”. A kiskutyának meg kell tanulnia, hogyan üldözze és kapja el a zsinóros, illetve a zsinór nélküli labdát, a gumiharangot, a hurkát, a bőrdarabot, a botot, az apportfát, stb. A zsákmány ismételt eldobása révén a kutya újra és újra eléri az ösztöncélját, ami aktivitásspecifikus kifáradáshoz vezet (18. ábra). Jobban szeretem a madzagos, illetve zsinóros játékokat, mert általuk eldobás nélkül is megjutalmazhatom a kutyát. A madzag további előnye, hogy nagyon erősen motiváló hatású mozgásba hozható vele az eszköz. A hosszabb zsinór gyorsabb, bonyolultabb mozgásokat vált ki. A rákötött rongy, labda, stb. úgy verdes a földön, mint egy sérült madár, ide-oda ugrál, mint egy nyúl és pont akkor szökken egyet, amikor a kutya el akarja kapni. A hat-nyolc hetes kölykök számára kiválasztott kis méretű, puhább madzagos játékokat még egy hosszabb botra is rá szoktuk erősíteni. Ettől az eszköz szinte életre kel. Olyan, mint egy marionett bábú, látszólag emberi beavatkozás nélkül csábítja kergetőzésre a kölyköket.

A földön ide-oda pattogva, vergődve menekülő „zsákmányt” a kölyök sokkal szívesebben üldözi, mint a feje fölött mozgót. Minél közelebb van a talajhoz és minél közelebbről indul, annál hevesebb zsákmányolási vágyat ébreszt. Ezt a zsákmányt a kutya szemmel is jobban tudja követni. A játékot kísérje sziszegő, csettegő és/vagy magas hangfekvésű, úgynevezett zsákmányhang. Természetfilmekből meg lehet tanulni, milyen hangokat adnak ki a prédaállatok menekülés közben, vagy elkapásuk pillanatában. Hozzuk felszínre a mindannyiunkban rejtőzködő színészi képességet. A képzelőerőnk segítségével, az élettelen tárgyakat „életre kelthetjük” (animálhatjuk). A motiválás lényegesen több annál, mint sokan gondolják. Nem elég a teljesített gyakorlat után eldobni a labdát, vagy jutalomfalatot adni. Az igazán oldott játékot az egymással játszó kutyákon tudjuk megfigyelni. Olyan kutyát szeretnénk (mert azt tudjuk eredményesen, legkevesebb kényszerrel tanítani), amelyik tüzes szemekkel, fülét hegyezve néz fel ránk. Mi helyettesíthetjük a játszópajtását. Sérülékeny bőrünk igencsak megszenvedné, ha kutyánk úgy játszana velünk is, mint a másik kölyökkel, ezért a játék közbeni harapási kedvét átvezetjük a motivációs tárgyakra, de a játszópartnere mi maradunk. A labda a játék eszköze és nem a célja. Könnyebb a feladatokat megértetni a tanítvánnyal, ha tanító játék közben nem csak a motivációs eszközre, hanem a gazdájára is figyel. Jó kapcsolattal és tudatos készségfejlesztéssel elérhetjük, hogy kutyánk a megszerzett labdával a vezetőjéhez fusson, provokálva a játék folytatását és ne a kert végében keressen egy biztonságos helyet zsákmányának.

A zsákmányjáték a következő szakaszokból áll (*): 1. Fixírozás

2. Zsákmány mozgatása

3. Zsákmány elkapása, megragadása

4. Huzakodás

5. Cipelés

6. Megállás

7. Cipelés (az 5-6 ismétlése)

8. Becserélés, és/vagy

9. Eresztés

(*) A szakaszokat hármas bontásban tárgyalom: - Eredete és szerepe a természetben.

- Alkalmazása, felhasználási területei.

- Tanítása, kondicionálása."

részlet, olvasd tovább !

22-40 oldal

Simó Gergely

Engedelmességi gyakorlatok

Korszerű etológiai ismeretek alkalmazása az engedelmességi gyakorlatok tanításában

- oktatási segédlet -

2006 Budapest

https://docs.google.com/file/d/0B2-3MDnZl6tuMWpibUg0T3R2VG8/edit?pli=1